Válasz

Válasz

Válasz

 - A Bakony egyik kis falujában laktunk jó néhány éve .a fiaim még egész aprók voltak , a kicsi konkrétan oda született.a falu végén az erdő szélénél volt a kis házunk hatalmas kerttel.Rengeteg érdekességet tartogatott a környék a gyerekek számára, azt jó időben ki is használták.Az udvaron még gombák , mohafélék és különböző zuzmók  is megtalálhatóak voltak az erdő közelsége miatt.(Tényleg csak arra kellett vigyáznom hogy a gyerekeket sötétedés elött összeszedjem.)) - Viszont megesett , hogy szarvasbőgéskor a kerítésig is eljött egy-egy félelmetes hangú hím.Gyönyörűek és egyben félelmetesek is voltak a gyerekek számára az erdei állatok.A helyi református papnak pedig lovai és tehenei voltak.No , és tartott egy bikát is.Nyáron a szomszédségból sokszor átszaladtak gyerekek , a kaput néha nyitva felejtve.Egyik alkalommal egy bika állt kint és nézett befelé.(Detto ugyanez megesett lóval is egyszer.)A gyerekek visongtak micsoda szép állat és milyen erős...Hamar meg is kérdezték jó hangosan , de hatalmas örömmel,hogy :-Anya ez milyen szarvas??-Én meg azt sem tudtam hogyan hívjam be őket...vagy a kapuhoz fussak , miközben én is meg voltam ilyedve.Csak annyit mondtam : -Ez nem az erdőben él!Ez a pap bácsi bikája.Nekik ez nem mondodtt akkor még semmit.De én nagyon meg voltam ijedve , főleg attól , hogy az ő arcukon félelemnek a jele sem látszott.Nem fogták fel mekkora veszélyben voltak.Mára ez már csak egy történet.:-)

Válasz

Gemenci kirándulásunkon történt az alábbi eset.A kisvonat megállt a végállomáson, félóra szünet és úgy indult újra vissza az útjára. Leszálltak az utasok a vonatról, a gyerekek rohantak a játszótérre, volt aki a Duna-parton  kavicsot dobált, vagy leültek az asztalokhoz beszélgetni. Mi is ezt tettük. A szomszéd azstalnál egy nagy társaság volt, kicsi gyerekek, felnöttek, idösebb emberek. Két kislány felváltva mesélte az élményeiket, hogy ök mit láttak az erdőben. Az egyik kislány mondja, hogy neki jó a szeme és még kismadarakat is látott. A másik feleli, hogy ö egy nagy sasmadarat látott az égen körözni, ja és ö látott vadisznókat is,- az semmi én meg özikéket, meg szarvasokat. Igy folytatodott és jó pár állatot felsoroltak, hogy mit láttak. (Valóban ott voltak, ezeket az állatokat én is láttam.)Erre megszólalt egy idős bácsi, "Hogy ezeknek a gyerekeknek mekkora fantáziájuk van, azért, hogy erdőben utaztunk már vadállatokat is láttak. Én bizony egyet sem láttam !"Kislányok erre erősködtek, hogy igenis láttuk, majd ha hazamegyünk lerajzoljuk és megmutatjuk  !Elárulom nektek, én tudom , hogy a Bácsi miért nem látta, velem szemben ült és végigszunyokált. Kiváncsi lennék, hogy a kislányoknak hogy sikerült lerajzolni az állatokat. Ök valóban ott voltak, érdekelte öket, hogy mit látnak, nemcsak néztek, hanem meg is látták az erdő lakóit.  

Válasz

A hétvégén mikor Gemencen a kisvonaton utaztunk, nagyon sok kis gyerek, család utazott velünk. Melletünk ült egy Apuka a kisfiával. Fáradhatatlanul kérdezett, ismételt mindent hogy mit látnak az erdőben milyen állatokat, fákat, madarakat. Féluton jártunk a mikor a kisfiú megszólalt. _ Apa, tudod nekem mi tetszett itt eddig a legjobban?  Mi kiskiam?  - kérdezte az apukája.- Az, hogy végre élőben láttam csörgő patakocskát. Tudod eddig az oviban tanultunk sok verset, éneket a patakokról, de nem tudtam, hogy élőben ez ilyen szép !

Válasz